Sándor István képének leleplezése a Szent István Bazilika előtti téren

A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek volt. Az ünnepélyes szentmise keretében a Szentatya megbízásából Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának akkori prefektusa tette közzé a boldoggá avatásra vonatkozó határozatot. A szertartáson részt vett don Pascual Chávez, akkori szalézi rendfőnök is.

Sándor István boldoggá avatása a Szalézi Család és az egész magyar Egyház ünnepe volt. A boldoggá avatáson számos egyházi és világi tisztségviselő, szerzetes és zarándok vett részt, Európa minden országa képviseltette magát, közöttük a szalézi szerzetes testvérek nemzetközi csoportjával.

Erdő Péter bíboros a boldoggáavatási szentmisén

Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, az evangélium magvető példázatához kapcsolódva, arról beszélt: „Sándor Istvánban azt az embert kell meglátnunk, aki élete gabonáját bizalommal vetette el. Ünnepeljük benne a hőst, aki szerzetesi hivatásához élete árán is hű maradt” – fogalmazta meg Erdő Péter. Tiszteljük benne azt a kiváló munkást, aki a munka szeretetére tudott tanítani. Gépies és elidegenedett világunkban különösen aktuális Sándor István életének az az üzenete, hogy egyéni és közösségi boldogulásunk útja a jól végzett munka – hangsúlyozta a bíboros. Megrendülten állunk a koncepciós per áldozata előtt, akit hamis vádak alapján megkínoztak, halálra ítéltek és kivégeztek. Sándor István vértanúságának példája felidézi a koncepciós perek egész szomorú korszakát – fogalmazott Erdő Péter, majd hozzáfűzte: ebben a visszaemlékezésben őszintén és tisztelettel tekintünk a múltba, ez a keresztény számára a megbocsátás, kiengesztelődés, lelki megújulás alkalma.

Az egyetemes könyörgéseket követően a felajánlási ének alatt előkészítették az oltárt és az áldozati adományokat. Mivel Sándor István földi maradványainak holléte ismeretlen, ereklye helyett a szüleinek írt leveleit és házassági évfordulójukra készített rajzát emelték oltárra.

Az oltár a boldoggáavatási misén.

A szentmise végén Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa arról beszélt: a vallásüldözés szakadékot teremt az emberek között; a vértanúk áldozatukkal, a testvériséggel, a megbocsátással és az elfogadással hidakat építenek. Arra kereste a választ, mit üzen Boldog Sándor István vértanú a ma emberének. Rámutatott, hogy a fiatalokkal és fiatalokért élt Sándor István mind a munkában, mind a közösségben a megszentelt élet hűségének példája. Kiemelte a vértanú szerzetes nevelési vágyát, mely mindig felismerte a rá bízott munkás fiatalok lelki szükségletét. Majd megfogalmazta: az Istennek szentelt élet valódi, vér nélküli mártíromság, mely az evangélium és szalézi karizma hűségében teljesedik ki.

Havasi József atya, Boldog Sándor István egykori rendtársa a 2013-ban 100 éves letelepedését ünneplő Magyar Szalézi Tartomány nevében fogalmazta meg köszönetét. Figyelmeztetett: Boldog Sándor Istvánt nemcsak tisztelni, hanem követni kell, azáltal, hogy tanúságot teszünk Krisztus mellett, hirdetjük evangéliumát, akár alkalmas, akár nem.

Don Pascual Chávez szalézi rendfőnök köszönetnyilvánításában az Egyház, a magyar nemzet és a Szalézi Társaság közös örömeként ünnepelte a boldoggá avatást. Ugyanezen a napon, azaz október 19-én a boldoggáavatás után 13 óra 30 perckor kezdődött a Fiatalok Ünnepe a Körcsarnokban, amely során az ifjúság hálát adott az új Boldogért, és amelyen a rendfőnök is részt vett.

Beszélgetés Ábrahám Béla atyával és Szlávik Adéllal